"Sokszínű" kullancsok

A kullancs valószínűleg nem az az ízeltlábú, amit bárki is gombostűre szúrva gyűjtögetne, mint a szépségükért sokszor tablóra kerülő pillangókat. Még szakemberek között is vita tárgya, hogy a kullancsot érdemes-e bevizsgálás céljából eltenni, szóval a gyűjtögetés veszélye biztos nem fenyegeti ezt a vérszívót. Érdemes viszont vizsgálgatni különféle fajait, már csak azért is, hogy tisztában legyünk vele, melyik hogyan néz ki, és mire számíthatunk, ha megcsíp minket vagy esetleg házi kedvencünket. Elsőként a hazánkban és környékén honos fajok közül nézzünk párat.

Ixides ricinus vagy közönséges kullancs

ixodes ricinus

A Kárpát-medencében ez a legelterjedtebb faj. Vírusos agyhártyagyulladást, Lyme-kórt és más

egyéb fertőzéseket is terjeszthet. Kedvelt tartózkodási helye a nedves környezet: avarral fedett talajszint, cserjés, báemilyen füves terület. Kis méretük miatt nehezen észrevehetők.

1,5 – 3,5 mm nagyságú, barnás testű. Napokig tarthat a táplálkozása, gazdának főképp közepes és nagyobb testű emlősöket választ, gyakori „vendég” az emberen, és háziállatokon is mint pl. kutya, macska, szarvasmarha, ló stb.

Dermacentor reticulatus

 

dermacentor reticulatus

Közép-Európában elterjedt faj, a tularémia és kutyákra veszélyes betegségek, pl. kutyababéziózis miatt érdemes figyelni rá. Méretes, 5 mm körüli nagyságú, barnás testén szabad szemmel is látható fekete-fehér mintázat látható. Nem csak háziállatokon, hanem vadon élőkön (pl. rókán) is gyakran megtalálható faj.

Ixodes lividus

ixodes lividus

Partifecskékre „szakosodott” kullancsfaj, főleg a fiókákon élősködik. 2.6 – 2,9 mm nagyságú, sárgás-barnás színű.

     

Ixodes canisuga

    

ixodes canisuga

     Közepes testű állatokon megtelepedő kullancsfaj. Vastagabb felhámja miatt jobban tűri a szárazságot, mint általában a kullancsfajok. 2,8 – 3.2 mm nagyságú, barna testű.

Tudtad ezt a kullancsokról..?

Mindent a kullancsokról! Egyre több helyen olvashatunk ezekről a vérszívó állatokról, de vajon megbízható helyről szerezzük az adatokat? Nálunk biztos forrásból tudakozódhatsz!

Tudtad...?

…hogy a Lyme-kór 100%-ban gyógyítható?

A Lyme-kór szerencsére gyógyítható, de mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, aki célzott kezelést ír elő. A betegek egy kis százaléka az első antibiotikum-kezelés során még nem lesz teljesen kórokozó-mentes, ezért kontrollra ajánlott menni. Ezt a szakemberrel kell megbeszélni. 

 …hogy a kullancsok többféle baktériumtípussal is fertőzöttek lehetnek?

A két legismertebb betegség, amit terjesztenek, a Lyme-kór és az agyvelőgyulladás vagy kullancsencephalitis. Ezeknek a kórokozóin kívül azonban még számos baktérium vagy vírus hordozói lehetnek, például a vérzéses kullancsláz kórokozójának.

...hogy a Lyme-kór és a kullancscsípés ellen nincs védőoltás?

 

A védőoltás természetesen nem véd magától a kullancscsípéstől, sem a Lyme-kórtól. Még az orvosok is "kullancs elleni védőoltás"-ként emlegetik néha, pedig ez az elnevezés félrevezető. Védőoltás csak az agyvelőgyulladást okozó vírus ellen van, és csak megelőzésként alkalmazható, a csípés után közvetlenül inkább árt, mint használ. 

...hogy a fokhagyma, pálinka, sör, B-vitamin és egyéb házi praktikák hatástalanok a kullancsok ellen?

Elterjedt nézet, hogy a fent felsoroltak fogyasztása távol tartja a kullancsot, mert olyan szagokat okoz, amelyeket az állat nem kedvel. Ez azonban vizsgálatokkal nem támasztható alá, és igen gyenge védekezési módszer a kullancs ellen. 

...hogy a kullancsok vámpírok módjára félnek a naptól?

A kullancsok a direkt napfénynek kitett testrészeket nem csípik, mert nem szeretik a napfényt, amely számukra a kiszáradás veszélyét rejti. Ezért inkább a sötét területeket, jellemzően a testhajlatokat vagy a hajas fejbőrt keresik.

...hogy a kullancs nem csak az erdőben él?

Sokan gondolják, hogy a kullancsok kizárólag erdős területeken portyáznak, ezzel szemben réteken, mezőkön, vízpart mellett, sőt még a kertekben is remekül érzik magukat.

...hogy télen is vannak kullancsok?

A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok nem pusztulnak el a tél során, sokuk levélköntösbe bújva vészeli át a hideget. A hideg hatására az állat lelassul, de így is aktív marad.

...hogy a kullancs nem a fáról potyog az emberre?

A kullancs nem mászik fára, nem is igen jutna egy méternél feljebb. Inkább kedveli a dús aljnövényzetet és a magas páratartalmú környezetet. Itt bújkál és onnan tapad áldozataira.

...hogy félni kell a kullancstól, hanem védekezni ellene?

Ennek érdekében nem árt minél többet tudni a Magyarországon és a Kárpát-medencében leginkább elterjedt kullancsfajról, az Ixodes ricinus-ról, vagy közönséges kullancsról. Ez a faj akár 4 évig is elélhet.

...hogy csupán minden második kullancscsípést vesszük észre?

A statisztikák szerint átlagosan minden második kullancscsípést veszünk csak észre. Sokan hiszik, hogy a kullancs csak akkor távozik, ha mi kiszedjük magunkból, ezzel szemben a kullancs magától távozik, ha teleszívta magát. Ez pár nap is lehet, de mivel vannak nagyon apró egyedek, amelyek jóllakva sem nagyobbak egy gomostűfejnél, nem minden esetben vesszük őket észre. 

...hogy nagyon fontos a kullancs minél gyorsabb eltávolítása?

A kullancsnak idő kell, hogy a kórokozókat a szervezetbe jutassa, ezért minél előbb kiszedjük, annál kisebb az esély a megfertőződésre. Ha az első pár órában sikerül eltávolítani, még kicsi az esély, hogy bármilyen kórokozó bejuthatott a szervezetbe.