A kullancs valószínűleg nem az az ízeltlábú, amit bárki is gombostűre szúrva gyűjtögetne, mint a szépségükért sokszor tablóra kerülő pillangókat. Még szakemberek között is vita tárgya, hogy a kullancsot érdemes-e bevizsgálás céljából eltenni, szóval a gyűjtögetés veszélye biztos nem fenyegeti ezt a vérszívót. Érdemes viszont vizsgálgatni különféle fajait, már csak azért is, hogy tisztában legyünk vele, melyik hogyan néz ki, és mire számíthatunk, ha megcsíp minket vagy esetleg házi kedvencünket. Elsőként a hazánkban és környékén honos fajok közül nézzünk párat.
Ixides ricinus vagy közönséges kullancs
ixodes ricinus |
A Kárpát-medencében
ez a legelterjedtebb faj. Vírusos agyhártyagyulladást, Lyme-kórt és más
egyéb fertőzéseket is terjeszthet. Kedvelt
tartózkodási helye a nedves környezet: avarral fedett talajszint, cserjés,
báemilyen füves terület. Kis méretük miatt nehezen észrevehetők.
1,5 – 3,5 mm nagyságú, barnás testű. Napokig
tarthat a táplálkozása, gazdának főképp közepes és nagyobb testű emlősöket
választ, gyakori „vendég” az emberen, és háziállatokon is mint pl. kutya,
macska, szarvasmarha, ló stb.
Dermacentor reticulatus
Közép-Európában
elterjedt faj, a tularémia és kutyákra veszélyes betegségek, pl.
kutyababéziózis miatt érdemes figyelni rá. Méretes, 5 mm körüli nagyságú,
barnás testén szabad szemmel is látható fekete-fehér mintázat látható. Nem csak
háziállatokon, hanem vadon élőkön (pl. rókán) is gyakran megtalálható faj.
Ixodes lividus
ixodes lividus |
Partifecskékre
„szakosodott” kullancsfaj, főleg a fiókákon élősködik. 2.6 – 2,9 mm nagyságú,
sárgás-barnás színű.
Ixodes canisuga
Közepes testű állatokon megtelepedő kullancsfaj. Vastagabb felhámja
miatt jobban tűri a szárazságot, mint általában a kullancsfajok. 2,8 – 3.2 mm
nagyságú, barna testű.