"Sokszínű" kullancsok

A kullancs valószínűleg nem az az ízeltlábú, amit bárki is gombostűre szúrva gyűjtögetne, mint a szépségükért sokszor tablóra kerülő pillangókat. Még szakemberek között is vita tárgya, hogy a kullancsot érdemes-e bevizsgálás céljából eltenni, szóval a gyűjtögetés veszélye biztos nem fenyegeti ezt a vérszívót. Érdemes viszont vizsgálgatni különféle fajait, már csak azért is, hogy tisztában legyünk vele, melyik hogyan néz ki, és mire számíthatunk, ha megcsíp minket vagy esetleg házi kedvencünket. Elsőként a hazánkban és környékén honos fajok közül nézzünk párat.

Ixides ricinus vagy közönséges kullancs

ixodes ricinus

A Kárpát-medencében ez a legelterjedtebb faj. Vírusos agyhártyagyulladást, Lyme-kórt és más

egyéb fertőzéseket is terjeszthet. Kedvelt tartózkodási helye a nedves környezet: avarral fedett talajszint, cserjés, báemilyen füves terület. Kis méretük miatt nehezen észrevehetők.

1,5 – 3,5 mm nagyságú, barnás testű. Napokig tarthat a táplálkozása, gazdának főképp közepes és nagyobb testű emlősöket választ, gyakori „vendég” az emberen, és háziállatokon is mint pl. kutya, macska, szarvasmarha, ló stb.

Dermacentor reticulatus

 

dermacentor reticulatus

Közép-Európában elterjedt faj, a tularémia és kutyákra veszélyes betegségek, pl. kutyababéziózis miatt érdemes figyelni rá. Méretes, 5 mm körüli nagyságú, barnás testén szabad szemmel is látható fekete-fehér mintázat látható. Nem csak háziállatokon, hanem vadon élőkön (pl. rókán) is gyakran megtalálható faj.

Ixodes lividus

ixodes lividus

Partifecskékre „szakosodott” kullancsfaj, főleg a fiókákon élősködik. 2.6 – 2,9 mm nagyságú, sárgás-barnás színű.

     

Ixodes canisuga

    

ixodes canisuga

     Közepes testű állatokon megtelepedő kullancsfaj. Vastagabb felhámja miatt jobban tűri a szárazságot, mint általában a kullancsfajok. 2,8 – 3.2 mm nagyságú, barna testű.

Tudtad ezt a kullancsokról..?

Mindent a kullancsokról! Egyre több helyen olvashatunk ezekről a vérszívó állatokról, de vajon megbízható helyről szerezzük az adatokat? Nálunk biztos forrásból tudakozódhatsz!

Tudtad...?

…hogy a Lyme-kór 100%-ban gyógyítható?

A Lyme-kór szerencsére gyógyítható, de mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, aki célzott kezelést ír elő. A betegek egy kis százaléka az első antibiotikum-kezelés során még nem lesz teljesen kórokozó-mentes, ezért kontrollra ajánlott menni. Ezt a szakemberrel kell megbeszélni. 

 …hogy a kullancsok többféle baktériumtípussal is fertőzöttek lehetnek?

A két legismertebb betegség, amit terjesztenek, a Lyme-kór és az agyvelőgyulladás vagy kullancsencephalitis. Ezeknek a kórokozóin kívül azonban még számos baktérium vagy vírus hordozói lehetnek, például a vérzéses kullancsláz kórokozójának.

...hogy a Lyme-kór és a kullancscsípés ellen nincs védőoltás?

 

A védőoltás természetesen nem véd magától a kullancscsípéstől, sem a Lyme-kórtól. Még az orvosok is "kullancs elleni védőoltás"-ként emlegetik néha, pedig ez az elnevezés félrevezető. Védőoltás csak az agyvelőgyulladást okozó vírus ellen van, és csak megelőzésként alkalmazható, a csípés után közvetlenül inkább árt, mint használ. 

...hogy a fokhagyma, pálinka, sör, B-vitamin és egyéb házi praktikák hatástalanok a kullancsok ellen?

Elterjedt nézet, hogy a fent felsoroltak fogyasztása távol tartja a kullancsot, mert olyan szagokat okoz, amelyeket az állat nem kedvel. Ez azonban vizsgálatokkal nem támasztható alá, és igen gyenge védekezési módszer a kullancs ellen. 

...hogy a kullancsok vámpírok módjára félnek a naptól?

A kullancsok a direkt napfénynek kitett testrészeket nem csípik, mert nem szeretik a napfényt, amely számukra a kiszáradás veszélyét rejti. Ezért inkább a sötét területeket, jellemzően a testhajlatokat vagy a hajas fejbőrt keresik.

...hogy a kullancs nem csak az erdőben él?

Sokan gondolják, hogy a kullancsok kizárólag erdős területeken portyáznak, ezzel szemben réteken, mezőkön, vízpart mellett, sőt még a kertekben is remekül érzik magukat.

...hogy télen is vannak kullancsok?

A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok nem pusztulnak el a tél során, sokuk levélköntösbe bújva vészeli át a hideget. A hideg hatására az állat lelassul, de így is aktív marad.

...hogy a kullancs nem a fáról potyog az emberre?

A kullancs nem mászik fára, nem is igen jutna egy méternél feljebb. Inkább kedveli a dús aljnövényzetet és a magas páratartalmú környezetet. Itt bújkál és onnan tapad áldozataira.

...hogy félni kell a kullancstól, hanem védekezni ellene?

Ennek érdekében nem árt minél többet tudni a Magyarországon és a Kárpát-medencében leginkább elterjedt kullancsfajról, az Ixodes ricinus-ról, vagy közönséges kullancsról. Ez a faj akár 4 évig is elélhet.

...hogy csupán minden második kullancscsípést vesszük észre?

A statisztikák szerint átlagosan minden második kullancscsípést veszünk csak észre. Sokan hiszik, hogy a kullancs csak akkor távozik, ha mi kiszedjük magunkból, ezzel szemben a kullancs magától távozik, ha teleszívta magát. Ez pár nap is lehet, de mivel vannak nagyon apró egyedek, amelyek jóllakva sem nagyobbak egy gomostűfejnél, nem minden esetben vesszük őket észre. 

...hogy nagyon fontos a kullancs minél gyorsabb eltávolítása?

A kullancsnak idő kell, hogy a kórokozókat a szervezetbe jutassa, ezért minél előbb kiszedjük, annál kisebb az esély a megfertőződésre. Ha az első pár órában sikerül eltávolítani, még kicsi az esély, hogy bármilyen kórokozó bejuthatott a szervezetbe.

Hogyan NE gondozd a kullancsodat?

A legkülönfélébb tévhitek, népi “gyógymódok” keringenek az interneten illetve szájhagyomány útján a kullancs eltávolításával és a csípés kezelésével kapcsolatban. Ezek a tanácsok sokszor nagyobb bajt okoznak, mintha semmit sem tennénk. Érdemes az információkat inkább szakembertől vagy hiteles oldalakról beszerezni.

Összegyűjtöttünk párat a leggyakoribb tévhitek közül:

“Kenjünk be krémmel, zsírral vagy olajjal, akkor nem kap levegőt és kimászik.”

Bármivel próbáljuk megfullasztani a kullancsot, az öklendezésre készteti, így gyomortartalmát az abban található kórokozókkal együtt a szervezetbe üríti. Ezzel nagyban nő a fertőzés esélye.

“Csavarjuk az óramutatóval ellentétes irányba.”

Csavargatás közben könnyen összenyomhatjuk a kullancs testét, amivel a kórokozókat épp mi juttatjuk be a véráramba. Nem kell csavargatni semerre, egyszerűen csak ki kell húzni.

“Ha megnyálazott gyufával kenegetjük a kullancs körül a bőrt, kimászik magától, mert imádja a foszfort.”

Az igazság ezzel szemben az, hogy a kullancs a vért szereti, a foszfor meg hidegen hagyja. Viszont ha sokat maceráljuk, azzal csak azt érjük el, hogy a gyomortartalmát a szervezetünkbe üríti. Emellett már csak érdekes információ, hogy a mai gyufák nem is tartalmaznak foszfort.

“A kullancsot csak orvos szedheti ki.”

Fontos, hogy a kullancsot minél előbb távolítsuk el. Az agyvelőgyulladás esetén 4-6, a Lyme-kórnál 24 óra számít biztonságos időnek, eddig nagy valószínűséggel nem kerülhet át a szervezetbe kórokozó. Ezért rögtön távolítsuk el a kullancsot, lehetőleg kullancscsipesszel, vagy ha az nincs kéznél, akár körömmel, cérnával.

“Ha beleszakad a feje, rögtön menjünk orvoshoz.”

Nem baj ha a feje (igazából a szájszerve) benne marad a bőrben, még az orvossal is előfordulhat, hogy csak így sikerül kiszednie. A szájszerv nem tartalmaz semmilyen kórokozót és valószínűleg pár nap alatt kilökődik. Ritkán előfordulhat, hogy begyullad, ekkor érdemes szakemberrel megnézetni. Ami fontosabb, hogy a csípés helyét legalább öt hétig figyeljük, nem alakul-e ki valamilyen szokatlan tünet.

"Sör, pálinka, fokhagyma, B-vitamin fogyasztása távol tartja a kullancsot."

Valójában ezt semmilyen  kutatás nem támasztja alá. Persze mindezek fogyasztásához nincs is szükség kullancsveszélyre.

Néhány mondat a csípésekről...

 A kellemetlen vagy éppen veszélyes csípést okozó állatokat hosszasan lehet sorolni: szúnyog, méh, darázs, bögöly, bolha, poloska, pók, kullancs, hangya...  Nem árt informálódni arról, milyen "meglepetéseket" tartogathatnak nekünk ezek az állatok.

A rovarok, ízeltlábúak általában élelemszerzés céljából látogatnak meg bennünket (pl. szúnyog, kullancs), ritkábban védekezésből "támadnak" (darázs, méh, pók, hangya). Ez utóbbiak mérget, a táplálkozni kívánó csoport egyedei pedig leginkább a nyálukkal együtt  véralvadásgátló anyagot  juttatnak a bőrbe. Bármi is kerül a bőrünk alá, azt  az   immunrendszer felismeri, és a testidegen fehérjék miatt védekező reakció indul be. Ennek foka határozza meg, hogy csupán egy normál viszketés, duzzanat, vagy egy túlzott reakció: allergia, ill. gyulladás alakul ki.

Nézzük meg kicsit jobban, milyen csípéseknél mire kell odafigyelni, illetve hogyan célszerű kezelni!

Szúnyog, bögöly, hangya, bolha, poloska:  ilyen "egyszerűbb" csípések esetén a hideg, jeges borogatás és antihisztamin tartalmú krém alkalmazása általában elegendő. Vigyázzunk, hogy ne kaparjuk el a csípés helyét. Ezek a csípések pár nap alatt elmúlnak, allergiás reakciót is ritkán váltanak ki. Egy egyszerű szúnyogcsípéssel nem kell azonnal orvoshoz rohannunk, azonban ha a csípés helyén visszamaradt dudor, csillapíthatatlan viszketés, élénk gyulladás, esetleg  váladékozás, fokozódó fájdalom jelentkezik, akkor már célszerű szakorvosi segítséget kérni.

Méh, darázs: a méh- és darázscsípések már veszélyesebbek lehetnek, mert a védekező rovar méreganyagokat fecskendez be a szúrás helyén. Az erre érzényeknél ez nagyon heves és súlyos reakciót válthat ki, ami adott esetben azonnali orvosi beavatkozást igényelhet. Jó tudni, hogy a kétféle csípés nem azonos kezelést igényel: a méhnek savas, míg a darázsnak lúgos a mérge. Ezért méhcsípés esetén enyhe lúgosító borogatást használjunk (pl. higított ammóniával, vagy vízzel kevert szódabikarbóna pasztával), a darázscsípést pedig savas anyagokkal (pl. citrom, higított ecet) enyhítsük. Sokszor persze nem is olyan egyszerű megállapítani, melyik állat csípett meg, ilyenkor a már említett hűtés-jegelés, illetve antihisztamin-krém alkalmazásával nem nyúlhatunk mellé. Heves reakció, ödémásodás esetén azonnal orvoshoz kell jutni, mert ez életveszélyes is lehet. Célszerű felkeresni egy szakorvost akkor is, ha több egyidejű csípés ért.

Kullancs: a kullancsok okozhatják a legtöbb kellemetlenséget, akár súlyos fertőzéseket is. A csípés után általában igen enyhe bőrreakció észlelhető, a csípés utáni elvakarás, elfertőződés nem jellemző, ellenben ezek a pici vérszívók  számos betegséget  terjeszthetnek. A kórokozó általában a vérszívás  befejezés követően, a rovarok nyálával kerül át a sebbe. A mohó állatkák túleszik magukat,  majd "visszaöklendezik" a felesleget a bőrbe. Így,amint kullancsot  észlelünk a bőrön, ne késlekedjünk, minél előbb távolítsuk el a veszélyes jószágot. A közhiedelemben még mind a mai napig  is szereplő kenőcsözés, az állatka "megfullasztására" tett kísérlet nem vezet eredményre, semmiképpen se alkalmazzuk, mert csak a kórokozó átvitelének esélyét növeljük így. Legjobban a gyógyszertárakban kapható kullancskiszedő csipeszek alkalmazhatóak. Fontos, hogy a kullancs hátsó részét ne fogjuk meg, próbáljuk meg a fejénél megragadni, és úgy kihúzni. Sokan nem merik felvállalni ezt a beavatkozást, mondván, mi lesz akkor, ha beszakad az állat rágója a bőrbe? Az igazság az, hogy semmi, és alkalmanként még egy gyakorlott szakemberrel is előfordulhat. Ha a kullancscsípés utáni napokban szokatlan tüneteket tapasztalunk (rosszullét, nem múló bőrpír, kokárdaszerű folt stb.) keressünk fel egy szakembert, mert a kullancs által terjesztett súlyos betegségek (Lyme-kór, agyhártyagyulladás, vérzéses kullancsláz stb.) esetében nagyon fontos, hogy minél előbb megkezdődjön a kezelés. Ha nem észlelünk semmi aggasztót, akkor is ajánlott legalább öt hétig megfigyelni a szervezetünk reakcióit illetve a bőrfelületet.

10 jó tanács, mit tegyél, ha kullancsod van

 

Ha a szabadban eltöltött kellemes nap után kullancsot találsz magadon, nincs ok a pánikra, az alábbi 10 jó tanács figyelembe vételével magad is könnyen eltávolíthatod a hívatlan vendéget.

Kullancs kiszedése csipesszel

     1. Válaszd ki az eszközt: legjobb a patikákban, vagy már akár benzinkutaknál is kapható kullancscsipesz. Ha nem tudunk hirtelen hozzájutni, akkor szemölcsökcsipesz vagy akár a körmünk is megteszi. Gyakorlottabbak cérnával is próbálkozhatnak.

     2. Fertőtlenítsd az eszközt: lehetőleg jóddal vagy ennek hiányában kézfertőtlenítószerrel töröld át, ha ez sincs, marad a forró víz.

     3. A  csipesszel fogd meg a kullancsot a fejénél, a bőrhöz minél közelebb.

4.  Határozott, de türelmes mozdulattal húzd kifelé a kullancsot, amíg ki nem jön, eközben kis „sátor” képződik a bőrön.

Kihúzás közben kis sátor keletkezik

5.  Fontos! Tilos a kullancs testét (gyomrát) nyomkodni, csavargatni, vagy bármilyen szerrel kenegetni! Felejtsd el a népi „gyógymódokat”: ne használj kenőcsöt, olajat, sót, gyufát stb., ezek csak öklendezésre késztetik a vérszívót, ami növeli az esélyét, hogy a kórokozók a szervezetünkbe kerüljenek.

6.  A kullancs eltávolítása után lehetőség szerint fertőtlenitsd a seb környékét. Ha az állat feje (igazából szájszerve) leszakadt, és bent maradt a bőrben, nem kell aggódni, pár nap alatt kilökődik. Ha mégsem, akkor szakemberrel ki kell szedetni, mert bár fertőzést nem terjeszt, gyulladásos reakciót okozhat.

7.  A kullancs megőrzése körül a szakemberek között is viták vannak, mert az állat bevizsgálása nem minden esetben hozza a kívánt eredményt. Ha tudod, tedd el, de ha nem sikerül, akkor sem kell kétségbe esni.

Kokárdaszerű bőrpír

     8.  Ha szokatlan tüneteket észlelsz: kokárdaszerű bőrpír, krónikus fáradtság, láz, fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, idegrendszeri problémák stb., azonnal fordulj szakorvoshoz!

     9. A csípés után keletkező viszkető bőrpír normális reakció, ha a fenti tünetek nem kísérik.
 10.  A csípés környékét legalább öt hétig figyeld még. Ha szokatlan bőrpír keletkezik rajta, illeve a pirosodás nem múlik el két-három nap alatt, mindenképpen nézesd meg egy szakemberrel!

Ne hagyd, hogy a kullancsok elvegyék a kedved a szabadban töltött kellemes óráktól!

Ha bármilyen kérdésed van, szívesen válaszolunk, illetve a honlapunkon is sok hasznos információt találhatsz!

www.kullancsklinika.hu